És én még azt hittem, az utolsó hét a melóban unalmas lesz. Az volna, ha nem egy olyan eszközzel kellene dolgozni, amilyennel.
Az lemúlt héten újratelepítették, mindent beállítgattak rajta, csak sajnos nem az én bejelentkező jelszavammal, úgyhogy hétfő reggel semmi, de semmi nem működött rajta, mikor beléptem. Ma csütörtök van, elővarázsolódott a P meghajtóm (köszi Zoli), meg a mindenféle mappák (köszi Zoli), végre elérem a "nem céges" oldalakat is (köszi saját magamnak, no meg persze köszi Zoli). Tegnap eszembe jutott, hogy ki kéne nyomtatnom egy, azaz egy darab oldalt, hát nem sikerült. Azt hallottam, hogy a gép veszettül dolgozik, odamentem, hát látom ám, hogy negyven oldalt tolt ki magából, abból húsz tök üres volt, a maradékon pedig oldalanként 1-1 karaktert biggyesztett oda. Nem betűt, nem számot...hívjuk szimbólumnak. Kb. olyanokat, amiket a képregényekben a mérges szereplő feje felett lebegő buborékokba szoktak írni...Node nem adtam fel, megdobtam egy Word doksival, gondoltam azzal csak megbirkózik. Újabb negyven oldal, újabb húsz üres oldal közte, oké. Good job, well done.
Persze másként is hozzáadhattam volna a nyomtatót a géphez, pl. úgy, ahogy "normál esetben" kéne. Ekkor felkínált vagy ötszázat, a világ különböző tájaiból. A vicc kedvéért átküldhettem volna a lekváros piskóta receptjét a Szingapúri iroda egy gépére, de nem tettem meg. Öt-hat óra szórakozás után már nem voltam humoromnál. Mondanom sem kell, hogy az ötszázban nincs benne az az egy, ami tőlem egy karnyújtásnyira van....
Sebaj Tóbiás, telefonos segítséggel (újra) lépésről lépésre végigcsináltam a "teleptítést" (köszi Balázs); az utolsó "add printer" feltehette volna az i-re a pontot, ha lett volna i....Minden gépen látható és elérhető valószínűleg ez a fül, az enyémen nem. Újabb lépések, újraindítás, stb, stb., fül sehol. (és azóta sincs) Az összes létező és nem létező módon megpróbáltam összehozni a dolgot, végül fél hatkor elengedtem, amúgy is rohannom kellett haza.
Jó nap volt, a villamos csak egy szakaszon nem járt, így igazán nem nevezhető tömegnek az a sereg, ami összegyűlt húsz perc várakozás után a megállóban. A metró is kész tánctér volt; aztán mikor a házunk előtti ATM-hez értem, gondoltam végre minden megoldódik, de ott meg az ajtó nem működött. Szívem szerint belerúgtam volna. (köszi K&H).
És akkor a karácsonyi vacsin kell megtudnom, hogy nem lesz répatorta...(köszi Chili)
Az lemúlt héten újratelepítették, mindent beállítgattak rajta, csak sajnos nem az én bejelentkező jelszavammal, úgyhogy hétfő reggel semmi, de semmi nem működött rajta, mikor beléptem. Ma csütörtök van, elővarázsolódott a P meghajtóm (köszi Zoli), meg a mindenféle mappák (köszi Zoli), végre elérem a "nem céges" oldalakat is (köszi saját magamnak, no meg persze köszi Zoli). Tegnap eszembe jutott, hogy ki kéne nyomtatnom egy, azaz egy darab oldalt, hát nem sikerült. Azt hallottam, hogy a gép veszettül dolgozik, odamentem, hát látom ám, hogy negyven oldalt tolt ki magából, abból húsz tök üres volt, a maradékon pedig oldalanként 1-1 karaktert biggyesztett oda. Nem betűt, nem számot...hívjuk szimbólumnak. Kb. olyanokat, amiket a képregényekben a mérges szereplő feje felett lebegő buborékokba szoktak írni...Node nem adtam fel, megdobtam egy Word doksival, gondoltam azzal csak megbirkózik. Újabb negyven oldal, újabb húsz üres oldal közte, oké. Good job, well done.
Persze másként is hozzáadhattam volna a nyomtatót a géphez, pl. úgy, ahogy "normál esetben" kéne. Ekkor felkínált vagy ötszázat, a világ különböző tájaiból. A vicc kedvéért átküldhettem volna a lekváros piskóta receptjét a Szingapúri iroda egy gépére, de nem tettem meg. Öt-hat óra szórakozás után már nem voltam humoromnál. Mondanom sem kell, hogy az ötszázban nincs benne az az egy, ami tőlem egy karnyújtásnyira van....
Sebaj Tóbiás, telefonos segítséggel (újra) lépésről lépésre végigcsináltam a "teleptítést" (köszi Balázs); az utolsó "add printer" feltehette volna az i-re a pontot, ha lett volna i....Minden gépen látható és elérhető valószínűleg ez a fül, az enyémen nem. Újabb lépések, újraindítás, stb, stb., fül sehol. (és azóta sincs) Az összes létező és nem létező módon megpróbáltam összehozni a dolgot, végül fél hatkor elengedtem, amúgy is rohannom kellett haza.
Jó nap volt, a villamos csak egy szakaszon nem járt, így igazán nem nevezhető tömegnek az a sereg, ami összegyűlt húsz perc várakozás után a megállóban. A metró is kész tánctér volt; aztán mikor a házunk előtti ATM-hez értem, gondoltam végre minden megoldódik, de ott meg az ajtó nem működött. Szívem szerint belerúgtam volna. (köszi K&H).
És akkor a karácsonyi vacsin kell megtudnom, hogy nem lesz répatorta...(köszi Chili)
Utolsó kommentek