add ide a didit |
Mindent bekajálsz, amit a média lenyom a torkodon. Csoki, joghurt, okostelefon, előfizetés újabb 40 nézhetetlen csatornára; celebek orrvérzésig, rúzs, amit Kate Middleton is használ; 007-es ügynök-féle sonka és kutyatáp. Kell a parfüm, mert Beyoncé csinálja; magadrafujatod a sárga színt, Beckhamnének is olyan jól áll, mint Rubint Rékának a fogékszer. Hitelből van a böszmenagy félbőr-üléses autó, az ízlést teljes mértékben nélkülöző villa, szerencsére a bankkártyád legalább hitelkártya.
Idejét sem tudod, mikor ettél utoljára szénhidrátot - a kenyér az rossz, csúúúnyaság. Olykor persze butára tömöd magad édességgel, mert megérdemled.
Opera és szépirodalom kizárva, az ilyenek úgyis olyanok, mint a versek: olyan, mintha erről szólnának, közben meg arról. (Párhuzamos szálon futó cselekmények - a szerk.)
Habzsolod az olcsó musicaleket, könnyen emészthető a ripacskodás. Erre kell a ponyva is: lehet az olvasás tényével flancolni, és még érted is, mert voltaképp pornó, írott formában. Úgyis csak corn flakes-es dobozokat olvasol amúgy.
A Cosmo is azt írja, hogy űbertrendinek kell lenni, szexelni úton-útfélen, és mindenkin átgázolni a karrier érdekében, és akkor nem lesz semmi baj.
Nem veszed észre, hogy csak egy bábu vagy: régóta irányítanak már, észrevétlenül. Megmondják, mit egyél és hányszor, mit vegyél, hol és mennyiért. Réges rég megadták az irányt, csak te olyan "öntudatos", "független" "egyéniség" vagy, hogy fel sem tűnt, hogy beállítottak a sorba. Hülye azért nem vagy...
Utolsó kommentek